Elvek

 „S az ember élte annyi, mint ez: «egy»!” (Hamlet, v.ii.74)

„az atomikus szerkezet elszigetelhetetlen” (sámán Kati néni)

Új atomista világ- ÉS emberkép

Az emberi mindenség éppúgy, mint a világegyetem, valójában ATOM. Teljes valójának szerkezete és az abban működő alapelvek pontosan megfelelnek az ATOMIZMUS programjának. Az EGY TÖRVÉNY – HÁROM ELV az UNIVERZUM TEREMTŐ ÉS KOORDINÁCIÓS PROGRAMJA. Bár ezt a programot ellopta egy társaság, ezt tudni és manipulálni önmagában nem elég, ezt érezni és szólni, élni és éltetni kell. Ugyanis a program maga ÉL, minden anyagban és finomanyagban ez az ÉLET ESSZENCIÁJA - nem lehetséges rajta kívül lenni.

Az anyagtestet és erőtestet összekapcsolja az életprogram, ami alapvetően egy kód, egy szerkezet: az ATOM, a mag modell! A MAG tudat és életvitel tartja életben az anyagtest és az erőtest kapcsolatát, ez hozza létre a kettő közti kiegyensúlyozott kölcsönhatást.
Anyagtest: kép-zelt élet (történeti, narratív sík)
Finomanyag-test: energia azaz erő-test: tett-élet (történet-feletti, metanarratív sík)

Az atomi szerkezeti kód tehát mindenekelőtt erkölcsi kód - és a MAG nyelvből ismerhetjük meg.

eredeti koncepció és kép: Amagdala

HÁRMAS ÉLET-ELV RENDSZER: HERMÉSZ (TRISZMEGISZTOSZ), HERMETIKA - csak magyarul értelmezhető lényege, hogy az analogikus világrendszer átvitelének kulcsa épp ez az ATOMI SZERKEZETI HÁRMASSÁG!

EGY-KETTŐSSÉG ELVE

Szerelem-elv. Mindenekelőtt két alapminőséget figyelhetünk meg az emberben és az ember által befogható világban: az anyagtestet és az erőtestet. Minőségi elkülönülés és kiegyensúlyozott együtthatás. Egyértelműen van egy biokémiai és elektromágneses fizikai mezeje az embernek is, világnak is, ezt nevezzük anyagnak, melynek mintája az ŐSANYAG. Ezen túl azonban van egy érzelmek, gondolatok, szavak és tettek által kialakított lélek-mezeje is, ezt nevezzük erőnek, ennek mintája az ŐSERŐ. Mindkettő kozmikus minőség, és valójában szétválasztani őket nem lehet, csakis elméletben. Olyan ez, amint a yin-yang szimbólum jelzi: az őserő maga is anyag, az ősanyag maga is erő. A kettő minőségi, pontosabban funkcionális elkülönülése az a polaritás vagy feszültség, ami maga az élet kezdete, a hatás. Ebből következik, hogy az ember csak akkor képes hatással lenni az Életre, ha anyagteste és erőteste kiegyensúlyozott kölcsönhatásban van. A valódi kettősségben tehát nem a VAGY-VAGY, hanem az IS-IS elve működik. Ez a különbségben való azoosság a szerelem, ez az erő rejlik az atommag magjában, és normális esetben minden emberi gondolat és gesztus mélyén.

EGY-HÁRMASSÁG ELVE

A polaritás megnyilatkozásakor létrejön a hatás. A hatásban már egy bonyolultabb elv, a hármasság van: működés-természet-szerkezet. Ez a funkcionális elkülönülés és harmonikus együttműködés tehát minden létező megnyilvánult életének az alapja. Az egy-hármasság azonban zárt rendszer, ez az elv biztosítja a poláris alapú teremtés tökéletes harmóniáját és stabilitását. Az ember egy-hármassága tehát működésének, természetének, és szerkezetének rendszere, ettől az egyetemes, mégis teljesen egyéni belső konstellációtól vagyunk képesek autonóm állapotban is hatást kifejteni. Ugyanígy azonban más léptékekben is megfigyelhető, hogy ez a hármasság pontosan megmutatja bármely létezési egység valódi életét. Ez nemcsak elvont értelemben van így, hanem a valóságos ember tekintetében is: nézd meg egy ember működését, természetét, és szerkezeti felépítését, és lényegében ismered meg őt. A hármasság tükör is, de gyakorlati haszna is, hogy összekapcsolja anyagi és energetikai mivoltunkat, hiszen éppen ezek kölcsönhatásából ered.

EGY-MINDENSÉG ELVE

Az atomi szerkezet egy középpontból kinövő, e forrás köré rendeződő, abból táplálkozó és azt vissza-tápláló egység.  Ez az elv megnyilvánul mentalitásban, pl. Imuhar c. filmben mikor egy berber csoport forrást talál a sivatagban (AMAN-IMAN: víz & élet), nem rátelepszik, a később jövőket alárendelve és megsarcolva, hanem köré rendeződnek, egymással FELTÉTLEN EGYÜTTMŰKÖDÉSBEN HÓDOLVA A VÍZ ÉS ÉLET SZERKEZETI SZENTSÉGÉNEK. És ez a mentalitás megnyilvánul nyelvekben, konkrétan a ragasztó (agglutináló) nyelvek gyök köré szerkesztésében, amely középpontosan és kör-körösen, ciklikusan hat. E gondolati szerkesztés maga is a lenyomata egy még belsőbb, lelki szerkesztésnek, a szeretet teremtő strukturálódásának.

FORRÁS-TÖRVÉNY

forrás = cél (teleológia) – létrehozza a visszafordíthatóság elvét: a polaritás, a hármasság, és a mindent-szervezés kifordítható folyamatok (kezdet-vég, én-te-ő, domináló-dominált stb.)
A közép létezését semmiféle szemfényvesztéssel, trükkel, csellel nem lehet felfüggeszteni, mert az nem a hétköznapi értelemben van egy helyen, hanem holisztikus értelemben: minden anyagi sejt közepén ott van a lét-közép, az ősközép, az Ős-Egy.