Leukipposz: Mitosz és beavatás

“Elértem a belső látást,
És a bennem lévő szellemeden keresztül
Meghallottam a Te csodálatos titkodat.
A Te misztikus belátásod révén
Megnyitottad a tudás forrását,
Hogy feltörjön bennem,
És az erő forrását, ontván az élő vizet,
A szeretet és a mindent átölelő bölcsesség áradatát,
Mint az Örök Fény ragyogását.” (Esszénus Evangélium)

Leukipposz mágikus alak, neve egy átalakuláshoz kapcsolódik: nemi pólusváltás –  energetikai, globális stb. nagy rendszerbeli pólusváltás?

MAGOSABB & MAGASABB, TELJESEBB & KOZMIKUSABB ÉN MEGTESTESÜLÉSE – mitosz, mythos: minta

számtalan L. nevű személy létezik a görög mitikus és valós történelemben. Titokzatos liminális alakok és határ-átlépők. A L. név tehát egy minőséget jelöl, és a filozófus L. is egyértelműen ennek a hordozója: egy isteni eredetű lelki-szellemi létezési kör megtestesülése, magyarul egy égi forrású rend tagja

1.isteni származás (pl. Poszeidón gyermeke)

2.különböző megjelenései mind felsőbbrendűek: erős, szép, Istennő (Létó illetve Artemisz) /papnő/prófétanő (Dafné) szerelme vagy kegyeltje. az analogikus azonosság minden esetben erősen felmerül: Létó-Artemisz-Dafné-Lókupás. A ló és Létó között közvetlen kapcsolat, sőt azonosság: a ló a szellemi látás letéteményese, Létó a látó, vagyis a belső/harmadik szemes látás isteni őrzője. Létó ikrei pedig, Artemisz és Apolló a nyilas vadászatnak, vagyis a forrás- és célirányos szellemi beállítottság, vagyis a lelki hangoltság istenei. A monda szerint „Szkítiánosz hatalmas méretű, varázserejű nyila Apolló tulajdona volt és a híperbóreuszok országában az istenség templomában őrizték.” (Kerényi)

Dafné, L. váltópárja babérfává változik: “Annyi bizonyos, hogy egy fában, mely természettől fogva kétnemű, mint a legtöbb fa, egyesül a két nem a legtökéletesebben.” (Kerényi) – FÁVÁ VÁLÁS: ŐS-TOTEMmé válás, a sólyom és a ló ős-szellemiségénél is ősibb jel a FA: örök élet hatalmas autonóm rendszere: ha a ló és a sólyom az ősforráshoz vezető galaktikus út, akkor a fa a kozmikus cél! nem út, ami többféle lehet, hanem a MAG TELJES ÉLETE! A mitológia a belső, lelki valóság eredeti tökéletességéhez vezet el!

3.Leukipposz figurák mindannyian valamiféle alapító, sarokkő szerepet játszanak (pl. legendás hősként Magnézia megalapítója).

4.Minden esetben valamilyen ember-feletti adrogün minőség kapcsolódik hozzá. A mitoszokban éppúgy, mint a történelmi forrásokban szereplő L. a szertartásokban nőből férfivá, férfiból nővé válik. “Ekdysia”: IGITUSZ-ÉGI TŰZ prométheuszi méd-szkíta hagyomány! L. átjárja a férfi-nő határt vagyis képes fizikailag átöltözni, illetve képes a nappalt éjszakára változtatni és fordítva. A rítusban levetkőzés/lelepleződés illetve átöltözés, nemi érési illetve termékenységi szertartás. Pl. a krétai Phaistosban Létó Püthié istennő szentélyében állt egy természetfeletti erővel bíró L. szobor, és a szokás szerint esküvőjekor minden lány lefeküdt a szobor mellé. Az „ekdysia” ünnepe pedig L.transzformációját eleveníti fel. ennek lényege azonban nem egyszerűen a változás, hanem a KITELJESEDÉS, így ez valójában egy alkimista beavatás, és erősen kapcsolódik a mysterium coniunctionis középkori alkímiai és modern pszichológiai hagyományához (Jung). A transzmutáció az emberi testben ketté szakadt nemek és kettősségek minőségi, vagyis lelki és szellemi újraegyesítése. Ennek a misztériumnak a megértésére és közvetítésére a magtörő sémi és indo-európai nyelvek alapvetően, szerkezetük szerint képtelenek – már az i.e. 800-300 között kialakult három nyelvtani nemre szakított ógörög világ sem volt rá képes.

Ekdysia vagy igitusz: szertartás során a testi nemiségében szükségszerűen kiegészítésre szoruló, részleges, hiányos ember az emberfeletti teljességbe emelkedik, ahol nem mint cél, hanem mint folyomány, automatikusan androgün lénnyé vagyis önálló teremtővé: MAGGÁ válik.

Biológiailag az autonóm teremtés kizárólag egy női test szűzfoganásával válik lehetővé. Az atomelmélet megteremtője tehát nem atya, hanem anya, de nem úgy nő, hogy nem férfi, hanem úgy, hogy képes TELJES EMBERI FUNKCIÓVAL HATni.

Az így megnyíló szellemi teremtés azonban csupán horizontálisan független, vertikálisan illeszkedik a teremtés hierarchikus isteni rendjébe. Itt tisztázódik, hogy az önös autoritás és az egyetemes teremtés kizárja egymást  a szellemi teremtő egyén saját fizikai mivoltát csak mint integrálandót ismerheti, és célja éppen saját egyéniségének beillesztése a közösbe, illetve a közösség megnyilvánítása saját egyénisége által.  Az a filozófus tehát, aki saját néven publikál (legyen az érdekből felvett vagy vér szerinti neve) soha nem a bölcsesség belső forrásától indul ki, hanem az önérvényesítés és a félvilági érdekkiszolgálás vak kényszerétől. Amagdalában L. személyként és jelenségként egyszerre szerepel: egyszerre anyagi és energetikai valóság, örökség és kihívás.

RUHA. Átöltözés: a lélek eredeti ruhájának felöltése, vagyis a materia primának, a romolhatatlan anyagnak az elérése, valódi biológiai sejtmemória által. Ld. Tamás-akta Gyöngy-himnusza: öltözék, köntös, stóla az eredeti, metafizikai forma: ős-fény-test: hibátlan MAG-szerkezet fényteste. ruha=név?